Körülbelül 1170 milliárd forint áll rendelkezésre évente arra, hogy kikerüljön a magyar gazdaságba, ám a pályázók egy része még nincs felkészülve és nem rendelkezik megfelelő tudással a pályáztatásról. Olvashazó a haszonkulcs.hu vállalkozói portálon. Alább a teljes cikk. (A Magyar Pályázatkészítő Iroda honlapja itt elérhető)

A forint árfolyam-ingadozásának függvényében közel 8000 milliárd forint áll rendelkezésére hazánknak 2007 és 2013 között, valamint még további két éven keresztül. Eddig 400 milliárd forintot fizettek ki, tehát 7600 milliárd forintnyi pénznek kell az elkövetkező hat és fél évben kikerülnie a magyar gazdaságba, ez 1170 milliárd forint évente. Ez az éves megtermelt GDP 5 százaléka – mondta el Essősy Zsombor, a Magyar Pályázatkészítő Iroda Zrt. vezérigazgatója.

A pályázók egy része még nincs felkészülve, elkötelezve és nem rendelkezik megfelelő tudással a pályáztatásról. Sokszor nem profi módon tervezi a beruházást, nem válaszolnak időben a hivatal kérdéseire, adományként kezelik a fejlesztésre kapott összeget, nem veszik figyelembe, hogy ez az uniós adófizetők pénze, tehát valamit cserébe adni kell.

A magyar mentalitás egyébként sem állt át az európai gondolkodásra. Sokan nem értik, hogy miért adna pénzt az Unió, csak azért, hogy egyes vállalkozásoknak legyen pénzük a fejlesztésre. Nem látják át ugyanis a gazdaság és a vállalkozások kapcsolatát.

A stratégiát szolgáló állami csoportok (Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, minisztériumok), fő feladata a nemzeti jövőképnek megfelelő pályázatok kiírása, koordinálása, a panaszok kezelése. Ez azonban nem egyértelmű a pályázók számára, ráadásul sokszor még csak panasszal sem érdemes élni, a pályázatok pedig a beadási határidő napján még változhatnak,így kevés pályázóról mondható el, hogy feltétlenül bízik ezekben a csoportokban.

Az uniós pályázatok egyik sarkalatos pontja az előfinanszírozás. A támogatások esetében sokszor csak utólag fizetnek - azaz csak a szabad forrásokkal rendelkező vállalkozások számára adódik lehetőség az EU-tagságból profitálni, elsősorban a rövid határidejű pályázatok esetében.

Uniós támogatási források 2004 óta léteznek. A 2004 és 2006 között időszak egy szoktatási, tanulási folyamaté volt, ismerkedés a struktúrákkal. 2006-ban újragondolták a struktúrát, az intézményrendszerek valamint a pályázatok is átalakultak. A könnyítési folyamat pedig azóta sem állt le. Az Unió kulcsfontosságúnak tartja és elvárja a tagállamoktól is, hogy a pályáztatás gördülékeny legyen.

Szó esett már egy úgynevezett „panaszkommandó” összeállításáról, amely szakértői csoporthoz lehetne fordulni probléma esetén, így a pályázók bízhatnának a tényszerű kivizsgálásában. Ezen grémium felállítása nagyban segítené a pályáztatásba vetett hitet.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.